Nem akartam ajtóstól rontani lelkének gyászgyertyafényes házába.

Mezítlábas, zokogó lány szalad a szakadó esőben. Fű-beton. Beton-fű. Egy egészen rövid ideig követhető. Aztán beleolvad a vízbe a nyom. Követhetetlen.

éjszaka van. ülök vele szemben az íróasztalnál. látom, ahogy félálomban nyújtózkodik az ágyon. verem tovább a klaviatúrát. fontosmondat. felnézek. felsejlik, hogy az ágy mögött nagyjából 10-15 centi van. verem tovább a fontosmondat fontosfolytatását. mire eljut az agyamig, hogy beeshet, már esik…

NŐ: Holmijainak pakolása közben úgy döntött marad. Akkor csak szeret... Megpróbáljuk újra.FÉRFI: A holmijaim pakolása közben úgy döntöttem maradok. Már nem szeretem.... De látnia kell, hogy megpróbáltuk.

Te remegsz! - mondta a benzinkutas lány a benzinkutas fiúnak a pult mögött, de annyira szépen, hogy azért megérhette átfagyni.